Ezen az oldalon az Európai Unió tagjait és néhány kiválasztott EFTA országot értékeljük és állítjuk sorrendbe a Blue Valew módszertan alapján.
Listánk utolsó helyén nem túl meglepő módon az EU egyik legszegényebb és legkevésbé fejlettebb országa szerepel, ám az országokat tartalmazó rangsorban már így is kiderül, hogy az itt lévő valamennyi nemzet pozitív értéket volt képes termelni összesítésben. Ezt a BLU hatékonyság mutatóján keresztül tesszük összehasonlíthatóvá, és Bulgária itt csupán 15%-ot ért el, ami azt jelenti, hogy az ország a méretőből fakadó potenciáljának alig több, mint hetedét volt képes kiaknázni.
A bolgárok minden egyes stakeholder kategóriában az utolsó öt helyet foglalják el, vagyis a lemaradásuk a teljes spektrumon belül megvan, ráadásul nemcsak összesítésben, hanem két területen külön is csak az utolsó pozícióba kerültek. Az ország cégeinek alkalmazottai a legkisebb jövedelmet és a legrosszabb munkakörülményeket kénytelenek elszenvedni, de azt érdemes hozzátenni, hogy már ez is enyhe BLU értékteremtéssel jár. Bulgária által előállított termékek és szolgáltatások összességében szintén a legkisebb hatékonysággal kerülnek a Vásárlók elé, de itt is sikerül - az előzőnél egyébként érdemben nagyobb - pozitív összteljesítményt felmutatni.
Bár az ország részben felzárkózott az előtte állókhoz és még az EU-s átlaghoz is közeledni tudott, összességében alulteljesítő, nem eléggé transzparens, erősen korrupt, így a Befektetők sem örülhettek igazán az utóbbi években. Bulgária a széles Nyilvánosság előtt sem szerepelt jól, a környezetterhelés és az ehhez kapcsolódó tudatosság még mindig elég rossz bőrben van, a társadalmi mutatók is relatíve gyenge progressziót sugallnak csupán. Így ez az a nemzet, amelyik egyértelműen az utolsó helyen van mind az EU-n belül, mind európai listánkon.
Talán sokan várták volna, hogy a Blue Valew teljes, integrált értéket mutató európai listáján Lengyelország valamivel azért előrébb végez, mint az utolsó előtti hely. Egy komolyabb és két kisebb oka is volt annak, hogy a régiónk egyik legnagyobb országa ennyire rossz helyezést ért el.
A legfontosabb, hogy a lengyel energiaszektor a fosszilis energiahordozók magas aránya, azon belül is a szénerőművek kiugró mennyiség miatt nagyon magas emisszióval terheli meg a környezetét, így a Nyilvánosságra komoly környezetterhelést tolnak rá, ráadásul egyéb környezetvédelmi területeken sem észlelni igazán a magas tudatosságot. Szintén gyengén, de a vártnál talán nem lényegesen rosszabbul teljesítettek a lengyelek az Alkalmazottak terén, ahol bár volt érezhető javulás az utóbbi években, a jövedelmek és a munkakörülmények területein is bőven a kontinens utolsó harmadába tartoznak. A nemzet által előállított termékek még mindig nem tudnak olyan erős minőséget képviselni, mint nyugaton, de itt is érezhető azért a felzárkózás, az érdemi BLU termeléshez azért kétség már nem is fér.
Ahol viszont egészen kiugróan jól teljesített Lengyelország, az a Befektetők stakeholder csoportja, itt majdnem a dobogóra is sikerült felkerülni. Az ország tőkepiaca már a fejlettek közé tartozik, magas transzparencia, likviditás, kiszámítható jogbiztonság figyelhető meg, az elért hozamok pedig a kockázatokhoz viszonyítva kifejezetten jónak számítanak. Azonban ezen az egy területen elért sikerek egyelőre még nagyon kevésben bizonyulnak ahhoz képest, mint amennyire a környezeti oldal lefelé húzza a BLU hatékonyságot a teljes képet vizsgálva.
Északi szomszédunk bizonyos szempontból a lista legkövetkezetesebb szereplője, hiszen minden egyes területen vagy a 27., vagy pedig a 28. helyen végzett, ez utóbbi helyezés egyben a legfontosabb mutatónak, vagyis a BLU hatékonyságnak is a rangsorát jelenti a 30 európai ország között, amelyeket kielemeztünk. Azt fontos kiemelni, hogy bár ezek meglehetősen gyenge számok, szokás szerint itt is sikerült négy stakeholder csoportból háromban pozitív teljes értéket teremteni, csak úgy mint valamennyi BLU hatást összesítve nézve.
Szlovákia azonban még így is csak kevesebb, mint ötödét tudta kihasználni a teljes BLU potenciáljának. Az utóbbi években pedig nem történt számottevő javulás. A Nyilvánosság felé itt is negatív a teljesítmény, ami mindezt még lefelé is húzza, és bár az emissziós adatok közel sem annyira rosszak, mint például Lengyelország esetén, de a környezettudatosság rendkívül alacsonyan van az Unión belül. A korábbi évek utáni lassulás, szinte már-már stagnálás rányomta a bélyegét a Befektetők felé nyújtott értékelésre is, ahol szintén a legrosszabbak között van az ország, de itt azért már sikerült pozitív értéket teremteni tavaly, és középtávon is.
Az ország vállalatainak Alkalmazottai jellemzően alacsony vásárlóerőt hozó jövedelmeket és némileg gyengébb munkakörülményeket kénytelenek elszenvedni a kontinens átlagánál, de azért itt már megfigyelhető enyhe elégedettség, és kicsit erősebb BLU hozzájárulás is. A termélékenység korábbi enyhe javulása és a nyugati jelenlét itt a Vásárlók felé már komolyabb értékteremtést tesz lehetővés, és bár a helyezés itt is nagyon gyenge, a BLU számok alapján ez már inkább az erős európai versenynek tudható be, mintsem a rossz alap teljesítménynek.
Románia ugyan egy hajszállal jobban teljesített a Blue Valew integrált és valós értéket mérő európai listáján, mint Lengyelország vagy Szlovákia (és érdemben még jobban, mint Bulgária), ez a minimális teljesítmény előny azonban semmiképpen sem tekinthető átfogónak. Dél-keleti szomszédunk ugyanis a négy stakeholder csoportból három felé a hátulról nézett képzeletbeli dobogóra kellett hogy álljon, ebből ráadásul kettőben csak egy hellyel maradt le az utolsó pozícióról. A vártnál egy kicsivel jobb BLU hatékonyság így kizárólag egyetlen területnek köszönhető.
Ez pedig nem más, mint a Befektetőké, ahol a román gazdaság felzárkózása, a régiót felülteljesítő fejlődése a teljes listán a 11. helyet biztosította ennek a Stakeholder Csoportnak. Bár még bőven hová fejlődni, a nyugati szövetségi rendszer felé történő világos orientáció, a stabilabb jogrendszer, a korábban kiugróan magas korrupció elleni közepesen eredményes küzdelem, a hatékonyság és termelékenység viszonylag magas fejlődése a vártnál jobb hozamokat hozott a tőkebefektetőknek, vagy akár az egyelőre még mindig gyenge belföldi befektetői rétegnek.
Minden más területen azonban még a középmezőny is szinte elérhetetlen távolságra van Románia számára. Az Alkalmazottak az Unió egyik legalacsonyabb jövedelméből kénytelenek megélni - vásárlóerő paritáson mérve is, többet és rosszabb körülmények között dolgoznak, mint szinte bárhol a kontinensen. A Vásárlók felé az ország már sokkal több BLU-t volt képes termelni, de ez is csak arra volt elég, hogy ne legyen a legutolsó a lista ezen tagja. Végezetül pedig a Nyilvánosság területén is a szokásosnál gyengébb a negatív BLU eredmény, legyen szó emisszióról, megújuló részarányról, általános környezetvédelmi progresszióról, és a megfelelő települési környezet biztosításáról. Vannak arra utaló jelek, hogy a viszonylagos gazdasági fejlődés szép lassan ide is leszivárog, de addig is Romániának be kell érnie az összesített 27. helyezéssel.
A Blue Valew európai harmincas listáján hátulról az ötödik helyet hazánk szerezte meg, ráadásul oly módon, hogy mind a négy fő stakeholder csoport irányában gyenge relatív teljesítményt nyújtott és egyik esetben sem tudott a 25. helyezésnél jobbat elérni. Azt, hogy ennek ellenére nem lett még ennél is rosszabb az összesített eredemény, elsősorban annak köszönhető. hogy a Befektetőknél volt talán legkevésbé alacsony a BLU termelés, és a még mindig viszonylag magas külföldi tőke állomány miatt ennek a területnek a súlya a szokásosnál valamivel magasabb.
A 2010-es évek, főleg annak második részének magas hozamai azonban immáron a múlté, az ország gazdaságilag alulteljesítővé vált, amit a gyenge likviditás, a korrupció mértéke, a nemzetközi konfliktusok és EU-s források elmaradása tovább rontott. Szintén nagyon gyengén teljesített Magyarország az Alkalmazottak terén, ahol vásárlóerő tekintetében a bérjellegű jövedelmek immáron majdnem a legutolsó helyen vannak, és bár a munkakörülmények valamivel jobbak, mint a lista eddigi tagjainál, a valós munkaidő egyike a legrosszabbaknak egész Európában.
Nem sokkal jobb a helyezés a Vásárlóknál, de itt azért már sokkal komolyabb a pozitív BLU termelés, és az évek óta meglévő minőségi fejlődés is sokat javított a helyzeten, de ez az egész régióra, és szinte az egész kontinensre is igaz, így az erős versenyben javulást nem igazán sikerült elérni. Az ország emissziója fejlettségéhez képest viszonylag alacsony, kicsivel jobb a helyzet az emobilitás területén is, azonban az egyéb környezetterhelés, társadalmi problémák a Nyilvánosság felé nyújtott teljesítményre is rányomják a bélyegüket, így itt a negatív BLU sem segít a jobb összesített helyezés elérésében.
Az eddigiek során, vagyis az utolsó öt helyen a keleti blokkból kerültek ki országok a teljes értéket mérő európai listánkon, így Görögország az első fecske, amelyik már egy régebbi EU-s régióból, a déli térségből került ki. A rangsor ezen szereplője minden stakeholder csoportnál az átlagnál rosszabb eredményt ért el, de ezek többsége nem volt vészes, a négy kategóriából háromban elmondható, hogy inkább a középmezőny aljában foglalnak helyet.
Ami egyértelműen lefelé húzza a görögöket, az a Befektetők kategóriája. Bár itt is történt pozitív BLU termelés az utolsó helyezés ellenére, és rengeteg a javulás, de a korábbi évtizedek gazdasági összeomlása mind a mai napig rányomja a bélyegét a gazdaságra. Az eladósodottság hatalmas és a befektetői bizalom még mindig eléggé alacsony, összességében pedig a visszapattanásból fakadó, elfogadható teljesítményt erősen beárnyékolják a kiemelkedő kockázatok és a vonatkozó pénzügyi mutatók.
Görögország már sokkal inkább a korábban megszokott helyén van a többi kategóriában. Az Alkalmazottaknak nyújtott jövedelmek a legtöbb keleti ország felett vannak, míg a nyugatiak alatt, az átlagnál egy kicsit jobb munkakörülmények és egy kicsit rosszabb biztonság mellett. Az ország által előállított termékek minősége jó, de nem éri el az átlagos, kifejezetten magas európai szintet. A környezetterhelés pedig szintén valamivel az átlag alatt van, amit még valamelyest lehúz a környezettudatosság alacsony szintje is.
Déli szomszédunk szinte minden kategóriában és összesítésben is felülmúlja a Visegrádi Országokat, illetve a Balkán-félsziget minden tagját, ennek ellenére következetes abban is, hogy minden területen a Blue Valew európai listájának az alsó harmadában foglal helyet. A legjobban még a Nyilvánosság felé áll, ami az ország nagy természeti értékeit és a túrizmus magas arányát a gazdaságon belül tekintve nem számít meglepőnek.
Horvátország termékei és szolgáltatásai azonban ugyan egyértelműen pozitív értéket termelnek, viszont továbbra is jócskán elmaradnak az európai átlagtól, ami az alacsonyabb jellemző költségek miatt nem túl hízelgő rájuk nézve, itt jelentős az elmaradás és a tér a fejlődésre. Ez azért is fontos stakeholder terület, mert toronymagasan ennek van a legnagyobb súlya az összesítésnél, és az ország adottságai itt még mindig nagy kiaknázatlan potenciált jelentenek.
Ehhez hasonló módon a munkavállalók területén érdemi a lemaradás a nyugati országoktól, és minimális csak az előny az egykori keleti blokkhoz képest, ami mind a jövedelmeket, mind pedig az egyéb tényezőket jelenti. A Befektetők is bár pozitív értéket kaptak Horvátországtól, a hatékonyság továbbra is gyenge, a kockázatok pedig az átlag felettiek, ami erősen visszafogott elégedettséget, bizalmat és vonatkozó mutatókat hoznak magukkal. Ez az az ország, ahol talán a leginkább igaz az, ami sok lemaradó esetén probléma: elsősorban a széles értelemben vett üzleti kultúra fejlődésére van szükség az érdemi előrelépés érdekében.
A Balti-országok előnyét a korábbi keleti blokkon belül szépen tükrözi, hogy még leggyengébb tagjuk is képes volt a Blue Valew európai listáján a 23. helyet elérni. Lettország lemaradása egyébként egyik szomszédjához képest egészen minimális és egyébként a fejlett országokhoz képest még mindig érdemi lemaradást tükröző 28%-os BLU hatékonysága csak két tizedre van egyik szomszédjától (ami csak a kerekítési szabályok miatt látszik 1%-nak), ami az egyébként kiugróan magas Adathiány mutató mellett még inkább azt jelzi, hogy a különbség nem számít érdeminek.
A relatív jó helyezés mögött az egyes stakeholder csoportok felé mutatott eredményeket vizsgálva azért már árnyaltabb a kép. Lettország az összesített helyezésénél a rangsorban rosszabb eredményeket ért el az Alkalmazottaknál és a Vásárlók felé is. Az első csoport esetén inkább a gyenge jövedelmi viszonyok, mintsem az egyéb tényezők húzták lefelé a teljesítményt, miközben a képzési terület kifejezetten erősnek számít a régióban. A Vásárlóknál ugyan nagyon magas volt a BLU termelés, de ahogy korábban többször írtuk: az európai verseny erős, és ebben a balti ország a javulás ellenére nem tudott érdemben előre lépni a relatív versenyben.
Az átlaghoz képest szintén viszonylag alacsony a BLU termelés a - főként külföldi - befektetők felé, ami a fejlettség közepes szintje mellett az ország és a piac méretének is betudható, miközben a jogi-társadalmi háttér az ország megosztottsága ellenére így is elég magas tudott maradni. Ami felfelé húzta a letteket, az a Nyilvánosság felé nyújtott teljesítmény. Bár az emisszió a viszonylag magas fosszilis arány miatt nem túl jó, de itt Lengyelországgal, vagy akár Magyarországgal szemben nem a szén, hanem a jóval kevésbé ártalmas gázerőművek játszanak szerepet, és ami még fontosabb: a magasabb környezettudatosság és az alacsony népsűrűség segítette magas zöldterület arány bőven ellensúlyozza a kibocsátás okozta hátrányt.
Ahogyan már Lettország esetén is említettük, az egyik szomszédja alig két tizedesjegy különbséget ért el a legfontosabb, BLU hatékonyság nevű mutatónkban, ami alapján a rangsorolást is végezzük. Ez az ország nem meglepő módon Litvánia, amelyik szinte minden tekintetben nagyon hasonló eredményeket ért el, mint északabbi társa, talán egy fokkal még kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtva. Ez az ország minden egyes stakeholder kategóriában a 20. és a 23. helyen található, mindenben valamelyest az európai átlag alatt termeli a BLU-t méretéhez viszonyítva, és semmiben sem tűnik ki a teljes hatásokat tekintve.
Litvánia persze sokat javult az utóbbi évtizedekben, ezzel képes lett arra, hogy a korábbi keleti blokk országainak nagy részét életminőség és teljes hatást tekintve arányaiban felülmúlja, ám az Alkalmazottak terén ez még mindig viszonylag alacsony fizetéseket, és az átlagnál magasabb effektív munkaidőt, gyengébb körülményeket jelentse. A Befektetői oldal hasonlóképpen megkapta a saját BLU értékét, de itt sincs semmi kiugró, csak érdemi, mégsem igazán komoly elégedettséget nyújtó eredmények, amiket az ország mérete tovább nehezített.
Bár szokás szerint a Vásárlói oldal felé történt a legnagyobb BLU termelés, itt is van komoly fejlődési potenciál még az ország felé, amit elsősorban a termelékenység és a K+F terület erősítésével lehetne elérni. Litvánia egy kicsit gyengébb teljesítményt nyújtott a rá egyébként minden területen erősen hasonlító Lettországra a Nyilvánosság felé. A megújuló erőforrások tekintetében az ország jól áll, még jobban is mint északi szomszédja egy kicsivel, de egyéb területeken - beleértve a társadalmiakat is - valamivel rosszabbul teljesítve egy kicsit gyengébben teljesített. Összesítve azonban a környezetterhelés területén a saját régióján belül viszonylag jól áll.
Ciprus egyike a lista legkisebb országainak, amely jellemző az adatok elérhetőségét és megbízhatóságát a legtöbb esetben óhatatlanul rontja. Ez a helyzet ezen mediterrán ország esetén is, amely az adathiány mutató tekintetében az utolsó előtti helyen van az egész európai listán. Az elért BLU termelés minden fronton szerény és átlag alatti, ugyanakkor a legtöbb esetben azért nem katasztrófális. Ciprus sok a Földközi-tenger térségében lévő országhoz hasonlóan a lassú tempó hívének tűnik, és kulturális oldalról sem tűnik úgy, hogy bármiben is a tökéletesre törekedne.
A legrosszabb helyezést a Befektetők körében érték el, bár kis országként a turizmus mellett a külföldi tőkére is igencsak rá vannak szorulva. Mindazonáltal ez így is egyértelmű pozitív BLU teljesítményt hozott az ország, és érdemi a hozzájárulás azért az összteljesítményhez is. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az a terület, ahol a hozzájuk legközelebb álló lista tag, Görögország évtizedekre elrontotta a helyzetét és megítélését. Minden más stakeholder csoporttal szemben nagyon-nagyon hasonló a két nemzet teljesítménye, így Ciprus ennek köszönheti jobb rangsorbeli pozícióját.
Az Alkalmazottak felé az ország jellemzően alacsony munkaidőt biztosít, cserébe közepes munkakörülmények, és átlag alatti vásárlóerőt jelentő jövedelmek a jellemzőek. Egy kicsit még jobb a helyzet helyezést tekintve a Vásárlók irányában, de az erős versenyben a szerény helytálláson kívül itt sem sikerült sokat felmutatni. Ciprus emellett a Nyilvánosság felé is átlag alatt teljesít. Miközben az országnak jó adottságai vannak egyes megújuló energia fajták felé, illetve méretéből fakadóan az emobilitás területén, ezeket mélyen ignorálja. A viszonylag alacsony energiafelhasználás ezt egy kicsit ellensúlyozza, de így is bőven átlag alatti a teljesítmény, itt is a motiváció hiánya érződik, ahogyan az összesített eredményeken is.
A Blue Valew teljes és integrált értéket mutató európai listáján előre lépdelve immáron abba a szakaszba jutottunk, ahol már a hatások összességét tekintve is valóban fejlettnek mondható országok találhatóak. Ennek a határán egyensúlyoz Csehország, amelynek BLU hatékonysága csupán 2%-ra található egy évtizedek óta nyugatinak tekintendő, nagy országtól. A csehek egyben éllovasnak tekintendőek a nagyobb országok között a korábbi keleti blokkból, bár hozzá kell tenni, hogy van még két állam, amely egyértelműen megelőzi őket, de ezek sokkal kisebbek, így volt lehetőségük specializálódni.
A csehek kiugróan teljesítettek a Befektetők felé, amelyből ugyan egyre nagyobb szeletet hasít ki a hazai állampolgárok (inkább a felsőbb osztályokból), de azért még mindig a nagy Nyugat-európai befektetők dominálnak. Szintén az átlag feletti az ország teljesítménye a Nyilvánosság felé, és bár az emisszió javuló területén nem teljesítenek igazán jól, a zöldterület, biodiverzitás, szabadságjogok, jogbiztonság mind már-már a fejlett társadalmak szintjén látszanak érvényesülni, így a negatív hatás (ami minden egyes európai országnál kisebb-nagyobb mértékben jelen van) egyértelműen enyhének tekinthető, alig rombolja az összesített BLU értéket.
A hazai lakosságot és az alkalmazotti réteget a befektetői-gazdasági siker egyelőre nem tudta kellő mértékben érvényesíteni és a hatékonysági, termelékenységi, technológiai fejlődés sem zárkózott fel eléggé ehhez a szinthet, ami meglátszik a Vásárlók felé nyújtott megfelelő, de még mindig valamelyest lemaradó teljesítményéhez. Az összesített eredmény azonban így is már középmezőnyt és trendszerű javulást mutat.
A kis szigetország a Blue Valew módszertan alapján készült európai, országokat tartalmazó listának legkisebb tagja és a hatékonysága közel sem teszi lehetővé, hogy ezáltal ne is legyen a legkevesebb BLU értéket termelő nemzet is ezek között. A helyes rangsor azonban éppen a BLU hatékonyságon alapszik, ez alapjan soroljuk be az országokat, és itt Málta a középmezőny alján helyezkedik el. A leginkább Ciprusra hasonlítanak, hiszen egy kis államként, a Földközi-tengeri sziget(ek)ként, kellő szintű specializáció és motiváció híján, viszonylag jó életszínvonal mellett tengetik mindennapjaikat, miközben az adathiány feltűnően magas. A párhuzam olyan erős, hogy nemcsak az összesített helyezésben, hanem minden egyes területet vizsgálva is látszik: maximum három helyezés különbség van, bárhová is nézünk.
Málta a leggyengébb a helyezéseket, illetve a harmadik legkisebb BLU hozzájárulást tekintve a Befektetők felé teljesített. Ez részben betudható a méretnek és az ezzel kapcsolatos gazdaságossági szempontoknak, illetve annak is, hogy a tőke jó része csak papírok fordul meg a szigeteken. Szintén alacsony a helyezés a Nyilvánosság felé. Ennek fő oka a környezettudatosság alacsony szintje és az, hogy szintén Ciprushoz hasonlóan az ország közel sem használja ki a megújuló energia, illetve elektromobilitás területén meglévő potenciált.
Aminek köszönhető, hogy a szigetország versenyben hajszállal megverték vetélytársukat, az egyrészt az Alkalmazottak felé nyújtott valamivel jobb körülmények és vásárlóerőt jelentő jövedelem, másrészt pedig a Vásárlók Stakeholder Csoportja felé nyújtott teljesítmény, főként a szolgáltatások területén mutatott magasabb minőség.
Voltak már kisebb meglepetések a Blue Valew európai listáján, de egészen a 18. helyig kellett várni, hogy egy komolyabb is megjelenjen. Olaszország alulteljesített a teljes értéket tekintve, több korábban keleti blokkba tartozó nemzet is megelőzi őket, és vannak, akik hajszál híján maradtak el tőlük, így jövőre további lecsúszás fenyegeti Európa negyedik legnépesebb országát. Fontos, hogy itt talán sehol sem látott kétarcúság figyelhető meg, a régóta ismert észak-déli különbség még mindig fennáll, ami jelentősen rontotta az olaszok eredményeit.
A földrajzi tagoltság mellett a legnagyobb lehúzó erő a Befektetői Stakeholder Csoport felé mutatott teljesítmény. Itt Olaszország csak a 22. helyet érte el, és bár a hozzájárulás az összképhez így sem tekinthető gyengének, összességében a hatalmas adósság, a gyenge, már-már szinte stagnáló teljesítmény, a technológia nagyrészt helyben topogása, és a még mindig a személyes kapcsolatokon alapuló kultúra mind-mind részei az alulteljesítésnek. Az utóbbi tényező, az itt sem kellő erejű megújuló energia fejlesztések mellett szintén az átlagnál enyhén gyengébbé teszik a Nyilvánosság felé mutatott teljesítményt, de itt azért már nem olyan rossz a helyzet.
A Vásárlók felé nyújtott hatások is inkább csak átlagosnak mondhatóak, itt is többet várnánk Olaszországtól. Ahol a teljesítmény egyértelműen jobb, az Alkalmazottaknál figyelhető meg: a jövedelmek vásárlóereje eleve magasabb, mint amit a hasonló gazdasági teljesítményű országok mutatni szoktak, de a munkaidő, stressz, leterheltség és az ehhez kapcsolódó mutatók a legjobbak közé tartoznak nem csupán Európában, de az egész világon is, ez persze már sajnos a hatékonyságra is rányomja a bélyegét. Ráadásul még ezzel együtt is csak annyit sikerült elérni, hogy ezen a területen a középmezőnynek az eleje felé legyen az ország, így sokat a vártnál és lehetőségeknél rosszabb összképen ez már nem tud érdemben változtatni.
A Dél-európai országok hatékonyságbeli, gazdasági, és gyakran a környezetvédelem területén is tapasztalható lemaradásából senki sem tud kimaradni, ami miatt teljes hatást tekintve lassan egybeolvadást is jelent a kontinens még mindig átalakuló, keleti felével. Ez alól Portugália sem kivétel, de dacára annak, hogy csak egy hellyel előzi meg Olaszországot, a legfontosabb mutató, vagyis a BLU hatékonyság tekintetében bőven megverik őket. Az Ibériai-félsziget kisebb állama emellett sehol sem teljesített igazán rosszul, igaz kiugróan jól sem, a középmezőnynek minden tekintetben és területen stabil tagja.
Portugália meglehetősen jól teljesít a munkavállalók terén. A jövedelmek tekintetében bár inkább csak átlagosan, a munkaidő, körülmények, a magánéletnek és családnak meglévő idő tekintetében igen jól szerepelt az ország, ami összességében ugyan csak a 14. helyet hozta az Alkalmazotti kategóriában számukra, ugyanakkor ez volt a legjobb helyezésük a kategóriák között és az összesítés tekintetében. Szintén egy kicsit jobban teljesítettek a Nyilvánosság felé, ami a kifejezetten jó emissziós adatoknak köszönhető, a társadalmi körülmények és a környezetvédelem egyéb területei ezt azért visszahúzták a középmezőnybe.
Ahogy a legtöbb helyen, itt is a Vásárlói terület hozta a legtöbb BLU értéket a konyhára, de ez is inkább a súlyoknak köszönhető, máskülönben az elégedettség, használhatóság, érték tekintetében egy kicsivel inkább átlag alatti a teljesítmény. Végezetül pedig meg kell említeni a Befektetők kategóriáját is, ahol enyhén pozitív adatok vannak, de hozva a régió jellemző teljesítményét, ez azért inkább lemaradó, az adósságkockázatok és hatékonyság miatt joggal aggódó hátteret jelent.
Miközben a Blue Valew teljes értéket mutató európai listájának kellős közepénél járunk, lassan elfogynak a dél-európai országok. Ezek utolsó, legjobb helyezést elért tagja Spanyolország, amely a négy fő stakeholder csoportból háromban is inkább a középmezőny első felében lévő helyezést tudott elérni, ami nagyon attraktív célponttá semmiképpen sem teszi őket, de a hatásokat tekintve már tényleg komoly pozitív teljesítményt mutat.
Az egyetlen egyértelműen lemaradó terület az a Befektetőké, ahol csupán a 21. helyezést érték el, elsősorban a gyengébb teljesítmény miatt és Nyugat-Európa többségénél rosszabb hatékonysága miatt, de a magas adósságállomány kockázata sem elhanyagolható szempont, amelynél azért nem véletlen, hogy például Portugália és Olaszország alatt tudtak maradni. A terület súlya a jellemzőnél valamivel alacsonyabb, így itt a relatíve rossz (de azért plusszos) eredmény azért nem tudta nagymértékben lefelé húzni az összteljesítményt.
Kifejezetten jók az eredményei Spanyolországnak az Alkalmazottak területén, itt már a jövedelmek vásárlóértéke is meglehetősen jónak tekinthető, de a képzés, és a munka-magánélet egyensúly tekintetében pláne nagyon erősek a mutatók. Mindez csak enyhe mértékben megy a minőség rovására, így a Vásárlói oldal felé nyújtott teljesítmény miatti helyezés tekinthető csak enyhén rosszabbnak (abszolút számokat tekintve hajszállal még jobbnak is). Végezetül: a spanyolok rengeteget javultak a megújuló energia területén, ami érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az európai átlagnál már valamivel jobb helyezést érjenek el.
Immáron az európai listánk első felében, de még bőven a középmezőnyben vagyunk. Szlovénia számára annak ellenére elért hatalmas siker a 15. helyezése a BLU hatékonyság alapján, hogy Jugoszláviából, a keleti blokkból származik és egyben Dél-Európának is számít egyben. Három évtized alatt egy lemaradó országból minden tekintetben felülteljesítő lett. Azonban ha egy kicsit belemegyünk a részletekbe, akkor láthatjuk, hogy inkább csak két területnek köszönhető a relatív jó hely a rangsoron belül.
Az egyik - fontosabb - stakeholder csoport a Nyilvánosságé, ahol Szlovénia az előkelő 7. helyezést érte el, és mindössze két százalékos terhelést okozott az összesített BLU érték számára a maximális potenciál arányában. Ez a magas természetvédelmi terület aránynak (az ország területét 58%-ban erdők borítják), a gondozott és egészséges környezetnek, kiugró biodiverzitásnak köszönhető, miközben a jogállami keretek is a legjobbak közé tartoznak a régióban. Szintén enyhe felülteljesítés figyelhető meg a Befektetők felé nyújtott eredmények tekintetében, ami szintén pozitív tényező az ország kis méretét tekintve, és itt is nagy a hozzájárulása a stabil jogi és üzleti környezetnek.
Az Alkalmazottak és általában az életszínvonal tekintetében, bár a régióban szintén viszonylag jól teljesít Szlovénia, azért még mindig az európai átlag alatt vannak, és a sok javulás ellenére hasonló mondható el a Vásárlói oldal felé mutatott teljesítményről is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mindkét terület esetén a BLU eredmények masszívan pozitívak, de a verseny - főleg Európában - ezeken a legnagyobb és Szlovénia itt még csak a középmezőny tagja.
A volt keleti blokk legjobban szereplő országa jó pár korábban fejlett országot is maga mögé tudott utasítani, ráadásul ami a korábbi Szovjetunió egykori részeként lenyűgöző tény, hogy az EU + EFTA listánk középmezőnyének az elejébe is be tudott jutni. Emellett Észtország teljesítménye meglepően kiegyensúlyozott, ami tudatos építkezésre, de valamelyest visszafogott belső motivációra is utal. Mindenesetre sehol sincsenek kiugró helyezések a stakeholder csoport listán, hiszen a legrosszabb a 17., a legjobb pedig a 14. lett, és a szerencsés súlyozásnak köszönhető inkább, hogy a BLU hatékonyság is az utóbbiig repítette a balti országot.
Az észtek a magas digitalizáció révén sokkal járultak hozzá a Nyilvánosság csoportja felé történő visszafogott BLU terheléshez, de az emissziós adatok legjobb esetben is közepesnek tekinthetőek, a szén aránya még mindig meglepően magas, és az ország nem használja ki a megújuló energiában rejlő lehetőségeket eléggé. Emellett a környezettudatosság kapcsán is érezni némi lemaradást az északi és nyugati régiós nemzetekhez képest.
Bár Észtország képes volt mindegyik dél-európai országot maga mögé utasítani az összesített listán, hiába lett a legjobb az Alkalmazottak között a volt keleti blokkban, az előbbiek szintjét egyelőre nem tudta igazán megközelíteni sem. Ez jól jelzi, hogy a két régió között hol húzódik a virtuális határ, ami egyébként a hatékonyságról és talán az elkényelmesedésről is sokat elárul. Mindezek miatt az észteket sokkal előrébb a Vásárlóknál elért meglehetősen jó helyezés sem tudta egyelőre még előrébb vinni, és az előttük álló út meredekebbnek tűnik, mint az utóbbi években.
A Blue Valew teljes, integrált értéket mérő listáján immáron csak Nyugat- Észak- és Közép-Európában lévő országok maradtak. Ezek sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a keleti és déli társaik, amire csak egy adat: a BLU hatékonyságot tekintve a mezőny második fele között 22%-os különbség van, addig az első fele között csupán 15%, sőt, ha a dobogós helyezetteket nem vesszük figyelembe, akkor csupán 10% van. Emiatt Belgium 13. összesített helye ugyan alulteljesítő az északi és nyugati nemzetekhez képest a kontinensen, az eredménye 40%-os BLU hatékonyságot tekintve már jónak tekinthető és enyhe lemaradása egy erős mezőnyben történt csak meg.
Ami Belgiumot egy kicsit lefelé húzza azok a Befektetői és Vásárlói stakeholder csoportok. Ezeken is ugyanazon helyezést érte el, mint a teljes BLU hatékonyság alapján rangsorolt fő listán, de éppen itt, főként a másodiknál a legnagyobbak a súlyok. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő egy nyílt gazdaságnál, ahol a fejlesztési, technológiai versenyben érezhető némi lemaradás. Mindez már a Befektetői oldalon is megjelenik, csak egy példa: a legnagyobb belga és holland tech vállalat piaci kapitalizációja között két nagyságrendbeli különbség van.
Nyugati és északi összevetésben a belgák megújuló energia teljesítménye sem nevezhető erősnek, és magas természettől elfoglalt terület arány sem tesz jót, ugyanakkor azért itt az egyéb faktorok, a településen belüli, infrastruktúrában elért eredmények a legerősebbek közé tartoznak a kontinensen. Amiben Belgium kifejezetten erős az az Alkalmazottak Stakeholder Csoportja, ahol mind a jövedelmek, mind a munkakörülmények, annak ideje kiugróan magas elégedettséget okoz. Ez azonban a szűkebb értelemben vett régión belül nem tudja megmenteni az országot a relatív gyenge szerepléstől.
Franciaország bár csak a 12. lett, de a 13. helytől 4 teljes százaléknyi BLU hatékonyság választja el, ami igen nagy ugrás, és eleve jó eredményt jelent. Ráadásul a kontinens harmadik legnagyobb országa két kategóriában is a dobogóra tudott kerülni az európai ranglistánkon, ami rajtuk kívül csupán két másik országnak sikerült. Ezek azonban jóval előrébb vannak a helyezésüket tekintve, ami rávilágít a gallok gyengeségeire: két stakeholder csoportnál a fejlettségi szintjüknél jóval gyengébben teljesítettek.
Ezek egyike a Befektetőké, ahol a gyengébb teljesítmény, a magas adósság, a növekvő társadalmi bizonytalanság mind növelték a kockázatokat is, nem is beszélve a régóta fennálló nehézségekről a szabályozási és üzleti környezetben. A másik csoport pedig a Vásárlóké, ahol a jellemzően magas, de mégiscsak erősen változó minőség nagyon magas árazással jár együtt, ez az erős belföldi keresletnek még kevésbé, az exportnak már jóval inkább tud ártani. Ennek tükrében nem is meglepő, hogy a két évtizede meglévő komoly külkereskedelmi deficit az utóbbi években drasztikus mértékben romlott tovább.
Az érem másik oldalán először is ott vannak az Alkalmazottak, ahol általában magas fizetések, és nagyon erős munkavállalói jogok, illetve munkakörülmények láthatóak. Itt Franciaország olyan jól teljesít, hogy a bronzérmet is el tudta hozni, még akkor is, ha ez a fenti két stakeholder csoportra már érezhetően rányomta a bélyegét. Szintén a dobogó legalsó fokára kerültek a gallok a Nyilvánosság területén, ami magas szintű közösségek mellett még inkább annak köszönhető, hogy az atomerőművek, illetve valamelyest a megújuló energia terjedése rendkívül alacsonyan tartja a kibocsátási adatokat.
Bár a 11. helyezés és a 45%-os BLU hatékonyság mindenképpen egy több szempontból is fejlett nemzet sajátja, de a Brexit érezhetően komoly nehézséget okozott a szigetországnak a Blue Valew európai listáján is. Az Egyesült Királyság jobb összesített helyezést is elérhetett volna, de van egy olyan kategória, ahol a már a mezőny felső felébe sem fértek be. Ráadásul ezek az adatok eléggé megbízhatónak is számítanak, hiszen itt tudtuk meg a legtöbbet, így a lista összes szereplője közül itt a legalacsonyabb az adathiány mutató, ami viszont mindenképpen dícséretes tény.
Az angolszász gazdasági és üzleti környezet, és a piacgazdaság, valamint a piacbarátabb vezetés a Befektetők körében egy igen jó, 7. helyezést jelent a teljes listán, ami a Brexit nélkül sem lenne sokkal jobb. Ugyanakkor ennek a stakeholder csoportnak történő önkéntelen vagy adott esetekben szándékos kedvezés tovább rontotta az Alkalmazottak felé nyújtott teljesítményt. Az angolok és társ nemzeteik tagjai többet dolgoznak, valamivel rosszabb körülmények között, mint a kontinens fejlettebb nyugati és északi felén élő társaik, ráadásul vásárlóértéket tekintve ehhez már nem is társul olyan nagyon erős jövedelem sem nagy általánosságban.
Az Egyesült Királyság eközben tartja viszonylag magas sztenderdjeit a Vásárlók felé, ami még akkor is elég a legjobb tízbe kerüléshez a földrészen, ha a leginkább versenyképes országoktól azért mostanra érdemben le is maradt. Az ország eközben nagyon komoly fejlesztéseket vitt végbe a szélenergia területén elsősorban, de a gáz magas aránya miatt ennek ellenére is csak a középmezőnybe került a Nyilvánosság Stakeholder Csoportjánál, amihez más területek, például a természet durva visszaszorítása miatt amúgy is korlátozottak a lehetőségeik.
A szomszédaink által a Blue Valew európai listáján immáron a legfelső harmadban járunk. Ausztria meglepően rossz adathiány mutatóval rendelkezik, ami a BLU értékek nagyságának bizonytalanságát értelemszerűen növeli, sőt: valamelyest visszahat azokra, méghozzá negatívan. Bár az összesített helyezés így sem tekinthető rossznak, egy kicsit mégis csalódás, elsősorban a DACH országokon belül.
A fő ok a progresszió viszonylagos hiányában keresendő, az osztrákok az eredmények alapján legalábbis kevésbé hajlamosak a változtatásokra. Ez leginkább a Nyilvánosság felé mutatott teljesítményben látszik, ugyanis hiába nagyon alacsony a relatív kibocsátás a vízenergia magas részaránya miatt, az elektromobilitásban vagy pláne a digitalizációban, azon belül is különösen a pénzügyek modernizációjában az ország feltűnően kerüli a fejlődést, legalábbis nem olyan mértékben hajtja ezeket végre, mint amire fejlettsége egyébként predesztinálná.
Szintén viszonylag gyengén teljesített és csak középmezőnybe került Ausztria az Alkalmazottak felé, ahol bár a munkaidő területén az egyik legjobb a helyzet az egész kontinensen, a jövedelmek, fejlődési lehetőségek tekintetében van azért némi lemaradás a hasonló jövedelmű nemzetekhez képest. A Befektetőknél már érezhetően jobb a helyzet, és a magas minőség, megfelelő árazás kombinációjaként a sógorok már kifejezetten szép eredményeket mutattak fel a legnagyobb súllyal rendelkező stakeholder csoport a Vásárlók irányában.
A Blue Valew teljes és integrált értéket mérő európai országokat tartalmazó listáján az északi régióból Svédország teljesített a legrosszabbul, ami némi meglepetést okozott számunkra is. Ami még érdekesebb, hogy a Skandináv nemzet egyetlen kategóriában sem lett kiugró a többiek közül, sőt egy kivételével mindegyikben inkább csak a középmezőnyben végzett. Ettől persze Svédország még egy sikeres és fejlett jóléti állam, amely minden stakeholder számára magas BLU értéket termel, vagy a környezetszennyezés tekintetében az odafigyelés miatt keveset vesz el.
Ez utóbbi esetében különösen érdekes, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet tekintve nagyon jók, sőt az egész kontinensen a legjobbak ez eredmények. Az elektromos energiatermelés miatti kibocsátás nagyon-nagyon alacsony a megújuló energia magas részaránya, illetve a karbonsemleges egyéb források - atomenergia - szintén erős jelenléte okán. A teljes energiamixet vizsgálva azonban az import aránya már magas és mind a közlekedés, mind a fűtés területén még vannak lépések hátra a Net Zero területén. Szintén pozitív a hatalmas erdő arány, a városok területén viszont nincs az elsők között az ország, és a közbiztonság romlása sem tett jót az eredményeknek.
Svédország gazdasági teljesítménye az utóbbi másfél évtizedben gyenge, már-már stagnáló volt, ami a jövedelmek vásárlóértékén, és az elért piaci hozamokon is meglátszott, csak az utóbbi időben van ebben érezhető javulás. Az előbbi tényező az Alkalmazotti, az utóbbi pedig a Befektetői stakeholder kategóriát nyomta vissza a középmezőnybe Európában, ami még mindig jó eredményeket jelent, de messze nem olyan jót, mint amit a legjobb országok tudnak nyújtani nekik. A svédeket a Vásárlói Stakeholder Csoportnál elért eredmények tudtak a legjobb tízben tartani, hiszen itt a magas minőségű szolgáltatási és ipari szektorok nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt mutatnak.
Ismét egy Skandináv ország kerül terítékre az integrált értéket mérő, európai országokat bemutató listánkon. Dánia mindössze 0,18%-kal előzte meg Svédországot a BLU hatékonyságot tekintve, ami nem mutat érdemi különbséget a két, életminőséget nagyon magas szintre emelő ország között. Északi szomszédjával szemben azonban ez a nemzet képes volt két kategóriában is egészen kiemelkedőt alkotni, és ezeknél az első, illetve a második helyezést megszerezni.
Ezek egyike a Nyilvánosságé, ahol a teljes listánk abszolút első helyét sikerült elnyerni. Ez részben a megújuló energia nagyon magas részarányának köszönhető. Ez elsősorban a szélenergiát jelenti, amely itt különösen nagy kapacitással és hatékonysággal működik. Ugyanakkor azért van néhány ország, ahol a karbon intenzitás még náluk is alacsonyabb, hiszen Dániában azért még az importnak, és a szénnek is van szerepe sajnos. Viszont a közlekedésben elért eredmények, a közterületek élhetősége és a természetvédelem területén tett lépések, és általában a mindennemű biztonság magas szintjei már elegendőek arra, hogy az ország immáron a többieket is maga mögé utasítva, a Nyilvánosság felé már egészen minimális negatív hatást gyakoroljon.
Szintén nagyon erős Dánia az Alkalmazottak területén. Az itt munkát vállalók nagyon magas fizetéseket kapnak, de nem a legmagasabbakat a kontinensen. Ami a második helyre repíti őket, azok a kiváló munkakörülmények, a rugalmasság, a képzési lehetőségek és munka-magánélet egyensúly megléte. A két kiemelkedő terület mellett ugyanakkor a két másik stakeholder csoporttal szemben már csak a középmezőnybe tudtak bekerülni. A Vásárlók felé nyújtott jó teljesítmény az erős verseny miatt már csak a 11. helyre volt elegendő. A Befektetők esetén pedig még inkább csak a lista közepére ért oda Dánia, bár az értékteremtés itt is jónak számít, inkább a komolyabb növekedés hiányzik.
Írország az egyik, ha nem a legnagyobb sikertörténet az elmúlt két évtizedben, amennyiben a gazdasági eredményességet vizsgáljuk. A Blue Valew módszertan azonban nemcsak ezt, hanem minden más stakeholder szempontját is vizsgálja, integrált módon. A szigetország itt is nagyon jó helyezést ért el, de azért mélyebbre ásva és az összesített rangsort nézve is látszik, hogy a pénzügyekénél valamivel árnyaltabb a kép.
Amíg pár évtizede ez az európai nemzet a többi nyugati állam között még inkább lemaradó volt, mostanra a legelsők közé tört az egy főre jutó GDP-t tekintve, és ebből a munkavállalók is nagyrészt részesülni tudtak. Ennek köszönhető, hogy a Befektetők között dobogós, és az Alkalmazottaknál is kiemelkedően jó helyezést sikerült elérni, masszív BLU hozzájárulással a teljes teljesítményhez. A Brexit is segítette az íreket, de már jóval ezelőtt is fejlődő pályán voltak, kihasználva a kultúrális és képzésbeli előnyöket a globális szolgáltató, technológiai vállalatok számára.
Az ország nem állt meg itt, és saját gazdaságát, technológiáját, üzleti környezetét és fejlesztette, aminek köszönhetően még a Vásárlóknál is előkelő helyezést tudott elérni. Írország könnyen az összesített dobogóra is felállhatna, ha nem állna ott a szépséghiba a Nyilvánosság felé mutatott teljesítményen. Amíg társadalmilag itt is elég jó a helyzet, addig a környezetterhelés meglehetősen rossz a szigeten, főként ami a karbon intenzitást jelenti, az EU-n belül az egyik leggyengébb teljesítményt felmutatva a fosszilis energiahordozók továbbra is nagyon magas arányú felhasználása miatt. Ez pedig kicsit lehúzta az összesített teljesítményt is, így Írország a hetedik helyen végzett.
Bár Luxemburg egyértelműen a legkisebb ország a listánkon, a BLU potenciálját tekintve 5, a megtermelt BLU mennyiséget tekintve pedig 9 másik államot is maga mögé utasít. Ez már eleve jól jelzi, hogy a miniállam mennyire sikeres volt a teljes hatás tekintetében. Ám a valódi értéket az igazi összehasonlíthatóság kedvéért BLU hatékonysággal, vagyis az előbbi két mutató fordított sorrendben vett hányadosával mérjük, és ebben még inkább jól látszik, hogy Luxemburg mennyire sikeres, hiszen ezen, összesítettnek tekinthető listán is a 6. helyen végzett idén.
Tette ezt ráadásul úgy, hogy minden egyes területen a legjobb nyolc között végzett. A legjobb eredményt a Vásárlók között érte le az ország, ami a Szolgáltatási, és azon belül is főként a Pénzügyi szektor nagyon magas színvonalának köszönhető, és korántsem csupán az adórendszernek. Szintén nagyon erős a teljesítmény a Befektetők és az Alkalmazottak felé. A kis ország nagyon sok pénzt termel, ami mindkét stakeholder csoport esetén is érződik, az előbbi esetén a kielégítő hozamok mellett nagyon alacsony kockázat, az utóbbiaknál pedig a rendkívül kényelmes, mégis inspiráló körülmények segítik elő a BLU termelést.
Luxemburg egyedül a Nyilvánosság felé elért eredményeit tekintve mutat egy árnyalatnyival rosszabb teljesítményt a többinél. Bár az ország a mindenki számára elérhető, egyébként is alacsony relatív környezetterhelésű tömegközlekedése révén példát mutat, az energiatermelést és felhasználást tekintve a legjobbakhoz még fel kellene zárkózni, hiszen a megújuló energia aránya komoly, de a magas fogyasztás miatt még így is komoly fajlagos emissziót lehet mérni. Azonban még ez sem számít rossznak, és csak marginális módon rontotta az egyébként igencsak impresszív összesített BLU termelést.
Finnország a négy stakeholder csoportból háromban képes volt arra a bravúrra, hogy az első négy helyezett közé került a Blue Valew valódi értéket mérő, 30 tagú európai listáján. Erre rajtuk kívül csak egyetlen másik nemzet volt képes, amely végül is az összesített lista élén is végzett. A finneknek az egyik stakeholder csoportban csak a középmezőny elején sikerült végezni, és ez tulajdonképpen az első helyükbe került. Nem mintha bármiféle szégyenkezésre lenne okuk, az északi ország szinte minden tekintetben példamutató.
Ez leginkább az Alkalmazottak Stakeholder Csoportja esetén igaz, ahol Finnország egyenesen a lista élén végzett. Sehol Európában nincs jobb dolga a munkavállalóknak, mint itt, ahol nemcsak a magas jövedelem, de még inkább a kiváló munkakörülmények, szinte közel egyenlő esélyek, alacsony stressz a jellemzőek. Az elégedett alkalmazottak a fejlett technológia, illetve a kiváló képzési lehetőségek eredőjeként nagyon magas szolgáltatási színvonalat érnek el, ezzel a Vásárlóknak is kedvezve.
A Nyilvánosságnál elért negyedik helyezéshez nemcsak a természet magas aránya és a jól konzervált biodiverzitás, valamint az egyik legalacsonyabb fajlagos kibocsátás járult hozzá, hanem az oktatásban, egészségügyben és városi rendezettségben lévő hatalmas előnyök is. Finnország egyedül a Befektetőknél csúszott le egy kicsit az élmezőnyből, a termelt BLU azonban itt is magas volt, ráadásul alacsony kockázat ellett, mégis azért voltak bőven gyorsabban fejlődő gazdaságok, amelyek maguk mögé utasították a finneket.
Éppenhogy csak lemaradt a dobogóról Hollandia, amely ország ugyan nem nyújtott egészen kimagaslót egyetlen kategóriában sem, így sokkal inkább a kiegyensúlyozott teljesítményének köszönheti, hogy így is nagyon magas pozíciót szerzett a BLU hatékonyság alapján összeállított európai listánkon. Azon kevés, egészen pontosan mindössze kettő állam közé tartoznak, amelyek minden egyes területen a legjobb tíz közé kerültek a kontinensen. Ezzel szemben Hollandia egyikben sem tudott a legjobb négybe kerülni, az erőforrásait mégis nagyon jó arányban osztotta el.
Ha van valami, amiben azért van némi előnye az egyébként is magát magas elvárásokhoz igazító Hollandiának, az a Nyilvánosság. Nemcsak a stabil jogállam és nagyon magas szervezettség, hanem elsősorban a környezettel való kiegyensúlyozott kapcsolat az, aminek ez köszönhető. Az ország nagy figyelmet fordít a fenntartható közlekedésre és a megújuló energiára, ez utóbbinak úgy az egyik legmagasabb az aránya a földrészen, hogy a földrajzi adottságok miatt a vízenergiára nem igazán építhetnek. Sajnos a karbonmentesség itt véget is ér, a gáz és valamelyest még a szén érdemben ront a képleten, ami miatt az 5. hely is jónak számít a kategóriában.
Hollandia nagyon magas életszínvonalat és az egyik legjobb körülményeket biztosítja az Alkalmazotti Stakeholder Csoportnak, és mellettük a Befektetők se panaszkodhatnak, ami a sokadik bizonyíték arra, hogy a kettő sikere egyáltalán nem zárja ki egymást. A BLU termelés pedig a Vásárlók esetén a legtöbb itt is, de éppen az erős verseny miatt ez csak a 10. helyre volt elegendő, ez azonban nem rontotta érdemben az előkelő összesített helyezést.
Norvégia akár a legelső helyet is megszerezhette volna a Blue Valew teljes, integrált értéket mutató európai országokat tartalmazó listáján, de volt egy stakeholder csoport, és azon belül is egy tevékenység, amely durván lefelé módosította az elért BLU értéket. A Skandináv nemzet szinte minden területen kiválóan teljesít, volt ahol egyenesen az 1. helyet szerezte meg, de a 4. és 7. helyezés is nagyon jónak számít, hiszen ahogy a rangsor más tagjainál jelezzük: csak két olyan állam van, ahol sikerült minden kategóriában a legjobb tízbe kerülni.
Norvégia azonban nem tartozik ide, és ennek szinte kizárólagos oka a hatalmas fosszilis energia termelés, különösen az ország méreteihez képest. Az olajból ugyan rengeteg bevételük van, az ebből fakadó kibocsátás viszont olyan mértékben rontotta ezen a területen a hatást, hogy az ország a 27. helyre esett vissza a Nyilvánosság felé mutatott BLU károkozása miatt. Ez azért is szomorú, mert más alterületeken nagyon jól teljesítettek, legyen szó a helyi természetvédelemről általában, a megújuló energiáról, a települések környezetéről, a jogi-, oktatási- és egészségügyi rendszerekről, nem is beszélve az emobilitásban elért eredményeikről. Ezek azonban még együtt is eltörpülnek az olajfúró tornyok ellenkező oldali hatása mellett.
Minden másban Norvégia a Világ és Európa élvonalában van. Itt nagyon jó Alkalmazottnak lenni, a magas jövedelem és a munkavállalókra kiugróan nagy figyelmet fordító rendszer miatt, illetve rendkívül elégedettek lehetnek azok, akik norvég termékeket, de még inkább szolgáltatásokat vesznek igénybe. A legjobban mégis a Befektetők érezhetik magukat, akik a magas hozamok mellett még inkább az alacsony kockázatoknak és kiszámítható környezetnek örülhetnek a leginkább.
Habár bizonyára vannak, akiknek a jelenlegi gazdasági helyzetben meglepetést okoz Németország ezüstérme a teljes hatást vizsgáló európai listánkon, Európa legnagyobb gazdasága és egyben az Unió legnépesebb országa egészen lenyűgöző teljesítményt mutat minden területen. Ők azon két rangsor tag egyike, akik képesek voltak minden stakeholder csoportnál a legjobb tízbe kerülni, nemcsak sok BLU-t termelnek, de azt kiegyensúlyozott módon is teszik. Németország egyben toronymagasan a legtöbb BLU-t hozta létre az egész kontinensen, ami csak részben köszönhető az ország méreteinek, hiszen a sorrendet meghatározó BLU hatékonyság területén is 52%-os értékkel a második legmagasabb értéket szállították. Nem mellesleg a transzparencia és a profizmus is magas, hiszen az Egyesült Királyság után ők a másodikak az adathiány mutató alacsony szintjét tekintve.
Németország nemcsak Európa gazdasági motorja, hanem a magas minőség és megbízhatóság szimbóluma is egyben, teljes joggal. A Vásárlók körében így a harmadik legjobb szintet hozták, és úgy termeltek ezen a területen az összes BLU 28%-át a földrészen, hogy a lakosság eközben csak 18%-a a kontinensen vizsgált országok összességének. A Befektetők is nagyon jól jártak közép-, illetve hosszútávon, ami elsősorban nem is a kielégítő hozamoknak, hanem a rendkívül alacsony kockázatokat rejtő környezetnek köszönhető. A német vállalatok az Alkalmazottaikról is gondoskodnak, bár a helyezést tekintve itt már inkább az élmezőny vége felé találhatóak, ami a jövedelmek vásárlóértékének, pontosabban annak lassú fejlődésének tudható be.
Ami igazán érdekes, az a Nyilvánosság esetén elért jó helyezés és viszonylag enyhe negatív hatás. A megújuló energia agresszív terjesztése ebben egyértelműen alapvető szerepet játszott és annak ellenére fontos sikernek tekinthető, ha a németek ennek során még az előző évtizedben egy komoly stratégiai hibát is vétettek a nukleáris energia gyors kivezetésével, így a legjobbak közé természetesen nem kerülhettek be. Mindezek mellett pedig a stabil és rendezett ország is hozzájárul a pozitív megítéléshez, ami már majdnem képes is a relatív mérsékelt negatív környezetterhelést átfordítani. Enélkül pedig Németország még mindig fontos ipari központként nem állhatott volna fel a dobogó második fokára.
A Blue Valew, teljes, integrált értéket mutató, európai országokat bemutató listáján Svájc végzett az élen. Tette ezt ráadásul oly módon, hogy toronymagasan megelőzte BLU hatékonyság tekintetében még a második helyezettet is, és kétség nem fér az elsőségéhez. Szemléletes adat, hogy az alpesi ország annak ellenére, hogy kisebb lakossággal rendelkezik, mint például hazánk, mégis képes volt több, mint tízszer akkora BLU-t előállítani, és persze ehhez hasonló megdöbbentő különbségek figyelhetőek meg a kontinens szinte összes keleti és déli nemzetével szemben. Svájc úgy végzett az élen, hogy a négy stakeholder csoportból háromban is az első két helyet szerezte meg, ami egészen kimagaslóan erős teljesítmény.
Ezek közül a lehető legjobb helyezést Svájc a legmagassabb súllyal rendelkező Vásárlói Stakeholder Csoportnál érte el, ami a magas szolgáltatási és termékminőséget hűen jelzi, egyben a vevők biztonságát is szem előtt tartó szemléletre is rávilágít. Szintén nagyon magas az aránya a Befektetőknek, ami az ország tevékenységével, a pénzügyi rendszer jelentőségével is összefüggésben van, itt Svájc a második helyet érte el. Főként az ország stabilitása és az alacsony kockázat játszott itt főszerepet, az erős infrastruktúra mellett, és ezeken még a tavalyi Credit Suisse események sem tudtak rontani.
A Nyilvánosság felé mutatott stabil jogállam, közvetlen demokrácia, szinte tökéletes környezet mellett a természetvédelem sikerei, és az adottságokat jól felhasználó megújuló energia nagyon magas aránya is hozzásegítették az országot ezen területen a második helyhez. Az egyedüli Stakeholder Csoport, ahol látványosan rosszabbul teljesített Svájc, az az Alkalmazottaké. Persze itt is komoly BLU előállítás történt, és a munkavállalók magas jövedelmet, jó körülményeket élveznek, ezek azonban enyhe mértékben elmaradnak jónéhány nyugati ország által kínált lehetőségektől, főleg a magas ottani megélhetési költségek tekintetében. Ám Svájc még ezzel együtt is nagyon könnyedén utasította maga mögé a kontinens összes volt és jelenlegi EU-s és EFTA-s országát a teljes hatás tekintetében.
1. Svájc
2. Németország
3. Norvégia
4. Hollandia
5. Finnország
6. Luxemburg
7. Írország
8. Dánia
9. Svédország
10. Ausztria
11. Egyesült Királyság
12. Franciaország
13. Belgium
14. Észtország
15. Szlovénia
16. Spanyolország
17. Portugália
18. Olaszország
19. Málta
20. Csehország
21. Ciprus
22. Litvánia
23. Lettország
24. Horvátország
25. Görögország
26. Magyarország
27. Románia
28. Szlovákia
29. Lengyelország
30. Bulgária
1. Norvégia
2. Svájc
3. Írország
4. Lengyelország
5. Luxemburg
6. Németország
7. Egyesült Királyság
8. Hollandia
9. Ausztria
10. Csehország
11. Románia
12. Finnország
13. Svédország
14. Szlovénia
15. Dánia
16. Észtország
17. Dánia
18. Franciaország
19. Portugália
20. Litvánia
21. Spanyolország
22. Olaszország
23. Lettország
24. Horvátország
25. Magyarország
26. Málta
27. Ciprus
28. Szlovákia
29. Bulgária
30. Görögország
1. Finnország
2. Dánia
3. Franciaország
4. Norvégia
5. Luxemburg
6. Írország
7. Belgium
8. Hollandia
9. Németország
10. Spanyolország
11. Svédország
12. Ausztria
13. Olaszország
14. Portugália
15. Svájc
16. Egyesült Királyság
17. Észtország
18. Szlovénia
19. Málta
20. Görögország
21. Litvánia
22. Ciprus
23. Csehország
24. Horvátország
25. Lengyelország
26. Lettország
27. Szlovákia
28. Románia
29. Magyarország
30. Bulgária
1. Svájc
2. Luxemburg
3. Németország
4. Finnország
5. Ausztria
6. Írország
7. Norvégia
8. Svédország
9. Egyesült Királyság
10. Hollandia
11. Dánia
12. Franciaország
13. Belgium
14. Észtország
15. Spanyolország
16. Olaszorság
17. Szlovénia
18. Portugália
19. Málta
20. Ciprus
21. Görögország
22. Csehország
23. Litvánia
24. Lengyelország
25. Lettország
26. Horvátország
27. Szlovákia
28. Magyarország
29. Románia
30. Bulgária
1. Dánia
2. Svájc
3. Franciaország
4. Finnország
5. Hollandia
6. Németország
7. Szlovénia
8. Luxemburg
9. Belgium
10. Svédország
11. Egyesült Királyság
12. Ausztria
13. Spanyolország
14. Csehország
15. Észtország
16. Portugália
17. Lettország
18. Olaszország
19. Írország
20. Görögország
21. Horvátország
22. Ciprus
23. Litvánia
24. Málta
25. Magyarország
26. Bulgária
27. Norvégia
28. Szlovákia
29. Románia
30. Lengyelország
A módszertanról, mutatókról, jogi tudnivalókról leírás itt található: www.bluevalew.com/magyar
Ranglistáink itt olvashatóak: HUN 20, EU 30, GLOBAL 40
Érdemes követni az újabb adatokat itt: www.linkedin.com/company/bluevalew
Adatgyűjtés zárása: 2023 december 31.
A képek a Dall-E 2 alkalmazással készültek és illusztrációnak tekintendőek.
Copyright © 2020 - 2024 Blue Valew Nonprofit Inc.- All Rights Reserved (CC BY-NC 4.0)
PUBLIC BETA - ENGLISH 0.4.3 (2021.02.26.) - HUNGARIAN: 1.0.1 (2024. 01. 08.)